Növényfejlődés
A növény teljesítménye a vegetációs időszak alatt a legnyilvánvalóbb, amikor a növények fejlődnek, szemet hoznak és beérnek, a végső eredményt pedig a betakarításkor kapjuk.
A szezon során a vetőgépek pontossága, ezzel együtt a növények fejlődése az, ami biztosíthatja a végső hozamot, ezért kulcsfontosságú.
“Erős és egészséges növényekre van szükség, főként rendkívüli szezonban.
Elindul a versenyfutás
Végső soron az időjárás dönti el, hogy az állomány milyen gyorsan tud növekedni és termést hozni. Azonban a vetőgépek mag- és műtrágya lehelyezési képessége is befolyásolja, hogy a mag milyen gyorsan tud csírázni, majd a növény felvenni a növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokat és nedvességet. Ha a növény gyorsan és biztonságosan hozzájut ezekhez a létfontosságú elemekhez, akkor gyorsan növekedhet, ez pedig összességében számos előnyt jelent.
A rovarok minden esetben problémát okozhatnak. Bár különféle peszticidek léteznek, a kártevők által okozott károk csökkentésének egyik fő eszköze a gyors csírázás és a növények gyors fejlődése, majd gyors érés. A rovarkárok a növény korai növekedési szakaszaiban szoktak leginkább előfordulni. Minél gyorsabban kinövi a növény ezt a sebezhető szakaszt, annál kevesebb rovarkárra lehet számítani.
Az oda nem illő növényeket szokták gyomnövénynek hívni. Azonban más növényekhez hasonlóan nekik is szükségük van tápanyagokra és nedvességre a növekedéshez. Vagyis ha a főnövény mellett gyomnövények is növekednek, akkor versengeni fognak ezekért az erőforrásokért. Számos gyomnövénynek terjedelmes gyökérrendszere van, amely mélyen a talajba hatolva felszívja az értékes tápanyagokat és nedvességet, amelyekből aztán néhány év elteltével hiány alakulhat ki. Bizonyos növények, a fiziológiájuknál fogva kevésbé versenyképesek a gyomnövényekkel szemben ezért az erős gyomosodás nagy mértékben csökkenti a hozamot. Továbbá a gyomnövények levelei elvehetik a napfényt a főnövény leveleitől, ami szintén kedvezőtlen hatással van a hozamra. Ezért fontos, hogy a vetett mag a lehető leggyorsabban csírázzon, növekedjen és kialakítsa a gyökérrendszerét, amivel sokkal hatékonyabban tud versenybe szállni a gyomnövényekkel, hogy azok a növekedési szezon hátralévő részében már ne okozzanak problémát.
Minden növény életciklusában meghatározó a virágzás, mivel később a virágokból lesznek azok a magok, amiket év végén betakarítunk.
Bizonyos növények, például az olajrepce és a búza a virágzási időszakban érzékenyek a külső hőmérsékleti viszonyokra. Ha túl meleg az idő a termés ezen szakaszában, akkor a virágok tönkremehetnek, ami hozamveszteséget eredményez. Ha a termés gyorsan érik és már a jellemzően forró időszak előtt be tudja fejezni a virágzási szakaszt, akkor ez a probléma elkerülhető, és maximalizálható a hozam.
Időnként a vártnál korábban érkezik a hideg idő a növekedési szezon végén. Ha ekkor a termés még érik, akkor jelentősen csökkenhet a hozama és romlik a minőség. Ebből kifolyólag már a szezon elején sokkal nagyobb eséllyel elkerülhetők a korai hideg okozta károk, ha az állomány a lehető leggyorsabban érik és befejezési a növekedési ciklusát.
Egyenletesség a szántóföldön
A talajszerkezettől és a tarlómaradványok jelenlététől függetlenül nagyon fontos, hogy az állomány a lehető legegyenletesebben növekedjen. Az egyenetlen populáció a hozamra és a minőségre is hatással van, ezek pedig csökkentik a befektetés megtérülését.
Bizonyos növények, például a kukorica és az olajrepce esetében a tőtávolság egyenletessége és a vetési mélység állandósága kulcsfontosságú szempont a hozam maximalizálásában. Amennyiben a kukorica, a vetési mélység egyenetlensége miatt nem egyöntetűen kel, akkor az érés is egyenetlen lesz, melynek hatására kisebbek lesznek a csövek. Ez a növények közötti versengés miatt rontja a hozamot. Ez a versengés olyankor is előfordul, ha a sorban nem egyenlő távolságban vetik el a magokat, hiszen az egymáshoz túl közel álló növények ugyanazon tápanyagokért, nedvességért versengenek, és emiatt kevés termést hoznak (ha egyáltalán hoznak). Ha kihagyás van az állományban, az szintén csökkentik a hozamot, hiszen kevesebb növény tudja felhasználni a nedvességet, a tápanyagokat és a napfényt.
Bár az olajrepce nagyban eltér a kukoricától, a jelentős gyökérrendszere és agresszív ágrendszere miatt pontos vetési mélység és tőtávolság szükséges, hogy a lehető legjobb termést hozza.
A gyomirtó szerek csak a bizonyos fejlettségi állapotban használhatók. A gyomirtó szerek kárt tehetnek azokban a növényekben, amelyek az egyenetlen termésérés miatt a kívánt szakasz előtt vagy után vannak, ez pedig rontja a hozamot. Egyenletes növényállomány esetén csökken ez a kockázat. Ha pedig ehhez gyors érés is társul, akkor a gyomnövények a lehető legkorábbi szakaszban lepermetezhetők, és így hatásosabb a gyomirtás. Ennek hatására bizonyos esetekben nincs szükség másodlagos gyomirtásra, így csökken a környezetterhelés és érvényesül fenntarthatóság.
Ha a helyzet megkívánja, előfordulhat, hogy gombaölőszerrel kell kezelni az állományt, mellyel megelőzhetők olyan betegségek, amelyek csökkentik a terméshozamot és rontják a minőségét. Számos gombaölő szer csak a termés megfelelő szakaszában alkalmazható, és ez a szakasz gyakran rövid ideig tart. Ezért nagyon fontos, hogy a termés a lehető legegyenletesebben érjen, hiszen így lesz a gombaölés a leghatásosabb, ami jobb befektetési megtérülést jelent.
Mechanikus gyomirtás
A sorközművelés is bevethető gyomirtó módszer a gazdák számára. Ha a gyomnövények ellenállók, hiány van hatóanyagokból, vagy a jogszabályok korlátozásokat írnak elő és csökkenteni szeretnék a gyomirtó szerek használatát, a sorközművelés jó alternatíva lehet.
Bár a sorközművelés célja egyértelműen a gyomnövények gyökereinek a levágása, más agronómiai előnyöket is kínál, beleértve a talajréteg feltörését és a párolgás megakadályozását. A termésállomány egyenletessége kritikus fontosságú ahhoz, hogy a sorközművelő kultivátorral sikeres legyen a mechanikus gyomirtás.