Növénytermesztés
Elmondható, hogy a vetés a legfontosabb művelet a gazdaságban, mivel ez határozza meg a következő év termését.
A vetéskor hozott döntések az év során a növénytermesztés minden lépését meghatározzák mind a szántóföldön, mind a mérlegben.
A vetés optimalizálása nem csak rövid távon hoz nagyobb nyereséget, hanem hosszú távon is előnyös, hiszen pénzügyileg és környezetvédelmileg is fenntarthatóságot biztosít.
A takarónövények növelik a terméspotenciált Takarónövények esetében a korai telepítés kulcsfontosságú ahhoz, hogy maximalizálják a növényben rejlő potenciált a talaj egészségéhez való hozzájárulás révén. Az egyöntetű takarónövényzet több tápanyagot juttat vissza a talajba a nitrogén megkötés által, több szerves anyagot biztosít, javítja a talaj szerkezetét és serkenti a mikrobiális aktivitást; ezek az előnyök mind hatással vannak a következő vegetációs időszakra és a következő főnövényre.
“Az egyöntetű kelés a siker előfeltétele
Pontos lehelyezés a jó eredményért
Még ha különféle kultúrákról, talajtípusokról és műtrágyákról is van szó, a magas hozam elérésének alapfeltétele a mag és a műtrágya pontos lehelyezése.
Bár a vetés számos tényezőtől függ, a cél mindig ugyanaz: gyors csírázás és egyenletesen kelés biztosítása a terület egészén.
A magok pozíciója közvetlenül befolyásolja a növényállományt teljesítményét a szezon során. A magok maximális csírázásához és keléséhez három fő szempontnak kell teljesülnie: egyenletes mélység, egyenletes magtávolság a soron belül, valamint egyenletes távolság a sorok között.
Az egyenletes csírázáshoz a teljes területen azonos mélységben kell elhelyezni a magot a terepviszonyoktól, a tarlómaradványoktól, valamint a talajtípus és a szántóföldi viszonyok esetleges változásaitól függetlenül. Az is fontos, hogy a magot nedves rétegbe vessék, majd a magárkot bezárják, hiszen így létrejön a megfelelő mag-talaj kapcsolat és biztosított a nedvesség- és a tápanyagfelvétel.
A mag és a műtrágya helyi adottságoknak megfelelő lehelyezése.
A vetés során nagyon fontos, hogy az egyes növényeknek elegendő helyük legyen, hogy a gyökérrendszerük segítségével felszívhassák a nedvességet és a tápanyagokat. Ezért a magokat a lehető legegyenletesebb kell kijuttatni, hogy a növények közötti versengés minimálisra csökkenjen.
Gyomnövénynek az „oda nem illő növényeket” szokták hívni. Ha a magokat túl közel helyezik egymáshoz, a közöttük lévő versengés miatt kárba veszhetnek az értékes tápanyagok és nedvesség, így pedig csökken a hozam (ha lesz egyáltalán hozam).
Száraz években híján vagyunk a nedvességnek, a műtrágya pedig a gazdaságok egyik legnagyobb költségét jelenti, ezért a megtérülés szempontjából kritikus fontosságú a tőtávolság egyenletessége. Ez az egymástól túl távolra helyezett magokra is érvényes, hiszen így azok nem használják ki a maximális területet és emiatt csökken a várható profit. Ráadásul az egyenetlen tőtávolság egyenetlen termésérést eredményez, ami a szezon későbbi részében csökkentheti a hozampotenciált és a termésminőséget.
A Tempo és Proceed modelleken alkalmazott PowerShoot, nyomott levegős magadagoló rendszer biztosítja a magok egyenletes kiadagolását, ezzel együtt az egyenletes tőtávolságot.
A mennyiségi adagolás tekintetében a Väderstad vetőgépeken található Fenix adagolórendszer piacvezető pontosságot biztosít a vetőmagok adagolásához, amely a sikeres növénytermesztéshez szükséges egyenletes állományt eredményez.
Közismert, hogy minden növénynek megfelelő mennyiségű tápanyagra van szüksége a szezon során, hogy ki tudjon csírázni, növekedni tudjon, és a betakarításra termést hozzon. Ezen cél eléréséhez a tápanyagokat a megfelelő zónába kell elhelyezni a talajba. Figyelni kell a megfelelő egyensúlyra: a tápanyagoknak kellően közel kell lenniük a maghoz, hogy a mag már a korai növekedési szakaszban elérhesse őket és így gyorsan tudjon csírázni és növekedni, ugyanakkor biztonságos távolságban is kell lenniük, hogy ne károsítsák a magot vagy a kelő növényt.
Mivel a műtrágya a gazdálkodás egyik legjelentősebb költsége, és jelentős környezeti hatásaira egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, a megfelelő elhelyezéssel biztosítható, hogy a tápanyagokat ne a gyomnövények, hanem a vetett növény vegye fel, és hogy a tápanyagok ne vesszenek kárba (se a levegő párolgással, se a talajvízbe kerüléssel). Ez különösen fontos a talajban mozgó tápanyagoknál, amilyen a nitrogén és a kén, míg a maghoz való közelség a nem mozgó tápanyagoknál (például a foszfornál és a káliumnál) játszik nagyon fontos szerepet.
A gyorsan csírázó és kelő növény jobban fel tudja venni a versenyt a korán csírázó gyomnövényekkel és a kártevő rovarokkal. Az erőteljes, fejlett növények kevésbé érzékenyek nyáron a hőre, ősszel pedig a potenciális korai fagykárokra. Az inputanyagon megfelelő mennyiségben és távolságban történő lehelyezése létfontosságú, hogy a termés egyenletesen érjen be a táblán belül, így az egyes növények azonos sebességgel növekedjenek.
Így csökkenthető a növények közötti versengés, amely során a nagyobb növények „legyőzik” a kisebbeket a tápanyagokért és a nedvességért vívott harcban, ami hozamcsökkenéshez vezetne. A Väderstad vetőgépei pontosan helyezik le egymáshoz képest a magokat és a műtrágyát, így elérhető a gyors, egyenletes érés, ezáltal a maximális terméspotenciál. A különféle növények más és más tápanyagigénnyel rendelkeznek, és eltérően tolerálják a műtrágya toxicitását. Ezért fontos, hogy a vetőgépek különbözőképp tudják végezni a lehelyezését. A Väderstad vetőgépeihez különféle opciókat kínálnak a műtrágya kijuttatásra, valamint a sorba történő lehelyezésre is.
